idus
idus [í v. i] főnév -t, (-ok), -a (választékos)
<Rendsz. ebben a szókapcsolatban:> március idusa: m. tizenötödike. Im eljött Martiusnak [= márciusnak] idusa. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Caesart … Megdönték a zavargók Martius idusán. (Arany János) A helyi lap vasárnapra megírta, hogy március ídusán milyen lélekemelő ünnepély zajlott le városunkban. (Móra Ferenc)
