1. Olyan <háziállat>, amelyet igába fognak, v. amelyet mezőgazdasági munkára, teherhúzásra használnak; igavonó. Igás barom, bivaly. || a. Igásállatokkal végzett <munka>.
2. <A mezőgazdaságban> teherhordásra haszn. igavonó állattal vont. Igás fogat, kocsi, szekér. || a. Igásállatokkal dolgozó <mezőgazdasági alkalmazott>. Igás kocsis.
3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Nehéz munkát végző, robotoló, igát húzó <személy, csoport>. Igás paraszt. Felsőbbrendű lénynek érezte magát … a szántóvető igás népek az ő szájában tulkok, barmok … voltak. (Móricz Zsigmond)
4. (ritka, irodalmi nyelvben) Igát, béklyót, terhet jelentő, nyűgös. Túl az igás és malmos körön Néha mégis elfog az öröm. (Ady Endre)
II. főnév -t, -ok, -a (régies) Igásállatok, főleg ökrök gondozásával foglalkozó, velük dolgozó végző mezőgazdasági munkás.•Igásokat fogadtak.
A II. főnév jelzésű bekezdés második és harmadik sora helyesen így olvasandó:
ökrök gondozásával foglalkozó, velük munkát végző mezőgazdasági dolgozó.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.