igenel [ë-ë v. e-ë] ige -t v. igenlett [ë-ë v. e-ë], -jen [ë]
1. tárgyas (régies, irodalmi nyelvben) Igenel vmit: igent mond rá; vmivel kapcsolatban beleegyezését, jóváhagyását, egyetértését fejezi ki. Lankadt szempillái lecsukásával igenlé a kérdést. (Jókai Mór) || a. (tárgy nélkül) A leány mosolyogva igenelt. (Petelei István)
2. tárgyas (választékos) Erősen akar, kíván vmit; teljes erejével törekszik rá. Igenli az életet, a haladást. [Gorkij] Volt cipészipas, péklegény, … kikötőmunkás, … igenelte az életet … (Kosztolányi Dezső)
Igekötős igék:megigenel.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.