ígérkezik
ígérkezik [í-ë v. i-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë]; -zék (-zen) [ë]
1. (rendsz. múlt időben) Ígérkezik vhová, vmikorra: ígéret formájában jelzi, kifejezi, hogy vhova, vmikorra (el)megy v. (el)jön. Holnapra hozzánk ígérkezett. A barátunk ide ígérkezett vacsorára. Már máshova ígérkeztem. A takarítónő holnapra ide ígérkezett. Vasárnap délután hatra ígérkeztek. (Kosztolányi Dezső) || a. (ritka v. régies) Ígérkezik vki vminek: ilyen módon jelzi, kifejezi, hogy vmilyen szerepben megy v. jön (vhova), ill. vmilyen szerepet kész vállalni, végezni. Kisegítőnek ígérkezett. Bátor fickó lehet, hogy ide mer jönni vadászni … Ha nem volna vendégnek ígérkezve, leakasztanám a puskáját. (Mikszáth Kálmán)
2. Vmi vmilyennek ígérkezik: bizonyos jeleket mutat, amelyek alapján kimenetelére, a további fejleményekre következtethetünk. A mérkőzés nehéznek ígérkezik. A termés jónak ígérkezik. A tárgyalások hosszúnak ígérkeznek. Vetés, fű szépnek ígérkezett. (Mikszáth Kálmán) || a. Vmi ígérkezik: <az eddigi jelek alapján> számítani lehet vmire; mutatkozik. Nagy küzdelem ígérkezik. Jó termés ígérkezik. Üstökösjárta esztendő volt, kitűnő jó bor ígérkezett. (Jókai Mór)
3. (régies) Ígéret formájában jelez, mond (vmit), fogadkozik, hogy vállal (vmit). [A város lakói] élni-halni ígérkeztek városukért, midőn a haragos ellenség közeledtének híre megütötte kapuikat. (Jókai Mór)
Igekötős igék: beígérkezik; elígérkezik; hazaígérkezik; odaígérkezik; visszaígérkezik.
ígérkezés; ígérkezett; ígérkező.
