ígyen
ígyen [e] határozószó, mutató (régies)
Így (főleg I. 1–4). Illyet gondolván a bérc tetejére kiállott Alkonyodás idején és a csillaghoz igyen szólt: | „Szép kis ezüst csillag, … Menj el, … s adj hírt reggelre, ha megjősz.” (Vörösmarty Mihály) Szánólag az asszony megszólala ígyen: | Jer, édes uram, jer! ülj ide mellém le. (Arany János) Magyar sors-kockákon ez igyen döntődött, Mind összekerülünk közös mártír-hősök. (Ady Endre)
