1. Ihlettől megszállt, ill. mindenkor ihlettel alkotó <személy>. Ihletett költő, muzsikus, szónok. || a. (régies) Hivatott, művészete magaslatán álló. Mikor … ismét összetalálkoztunk, akkor Petőfi hírhedett [= híres] költője volt Magyarországnak, Orlai ihletett festész [= festő]. (Jókai Mór)
2. Ilyen személyre jellemző, vele kapcs., tőle származó. Ihletett ajak, lélek; ihletett mű, szavak. Hallja egy-egy igéjét a csodás, ihletett … beszédeknek, amik terjedeznek az ő nevével. (Kaffka Margit)
3. Olyan <idő, időszak>, amelyben vmely ihletés érvényesül. Ihletett percek.
II. főnév -et, -je (irodalmi nyelvben) Ihletett személy. Az ihletettnek ajkairól dicsőn Kelt a merész dal. (Vörösmarty Mihály)
ihletettség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.