illan

Full text search

illan tárgyatlan ige -t, -jon (rendsz. irányt jelölő határozóval)
1. (költői) <Személy> légiesen, könnyed, halk, gyors mozdulatokkal szökik, suhan vhová. Egy óvatlan pillanatban a kertbe illan.  Azért szökve mintegy önnön udvarátul, Más útcára illan a kis ajtón, hátul. (Arany János) A jó gazdasszony … Szétnéz s a konyhába illan – | mert a jó ebéd fő. (Kosztolányi Dezső) || a. (költői) <Időszak, kor, állapot, jelenség> gyorsan, észrevétlenül tovatűnik, elsuhan.  Jer, kedvesem édes! A tavasz illan. (Kisfaludy Károly) A fiatalságnak szép napjai, a gyönyörű kor Hirtelen illan, mint felhők sebes árnya tavasszal. (Vörösmarty Mihály) Az Öröm illan, ints neki, | Még visszavillan szép szeme. (Tóth Árpád)
2. <Némely anyag> nagyon gyorsan légnemű állapotba megy át, ilyenné válik. A kámfor illan.  [A kaszát] szájához emeli, rálehel s várja …, mekkora darabon vonta be hályogosra a lehellet, s mily gyorsan illan. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: átillan; beillan; elillan; kiillan; tovaillan; visszaillan.
illanás.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi