illetlenség [e-e] főnév -et, -e [ë, e] (többes számban csak a 2. jelentésben)
1. Az illetlen melléknévvel kifejezett tulajdonság, jelleg, jellemvonás, ill. vkinek, vminek illetlen volta. Beszédének, magatartásának, szavainak, tettének illetlensége. Mindenkinek feltűnt viselkedésének illetlensége. Illetlenségéért édesapja megrótta.
2. Az erkölcsi szokásokkal, szabályokkal, az udvariassággal ellenkező, illetlen magatartás, beszéd, szó, cselekedet. Illetlenség a köszöntést nem fogadni. Illetlenséget mond. Nagy illetlenséget követett el. Rátette a kezecskéjét Szunyoghynak a térdére. Az anyja ijedten szökkent fel. – Bözsi! Micsoda illetlenség! (Gárdonyi Géza)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.