ilyen-amolyan
ilyen-amolyan névmás, határozatlan (népies)
I. (melléknévi)
1. <Vmely személy v. dolog tulajdonságainak részletezése, felsorolása helyett haszn. kifejezésként, főleg jó v. rossz tulajdonságokra utalva:> ilyen meg (am)olyan; ilyen meg ilyen. Azt mondták, hogy ilyen-amolyan ember.
2. (rendsz. rosszalló) Olyanféle, amilyen legtöbb van; nem valami értékes; akármiféle, akármilyen. A gyilkos maga szúrta le a sírgödör mellé a galagonyaágat, mely ott megfogamzott s ilyen-amolyan fa lett belőle. (Bársony István)
3. (népies, enyhén rosszalló) <Szidalmazó, korholó jelzőket helyettesítő enyhítő kifejezésként:> ilyen meg amolyan. Ha kezembe kerül a beste lélek ilyen-amolyan fia, a kútgémre akasztatom kölönc helyett. (Jósika Miklós) Ilyen-amolyan gézengúz pernahajder … (Jókai Mór)
II. főnévi (ragos alakban ritka) Ilyent-amolyant, ilyenje-amolyanja (enyhén rosszalló, néha tréfás) <Szidalmazást, korholást jelentő megszólítás v. megnevezés helyett haszn. szóként:> ilyen-amolyan (I. 3) ember. Ezért lakolsz ilyen-amolyan. (Gaál J.) Drága komámasszony, kegyedet kérem meg, aláz’san, Üsse agyon férjét és szidja meg istenesen, ha Még eztán sem fog nekem írni az ilyen-amolyan. (Petőfi Sándor) Majd elgyönnél még, de akkor neköm nem köllesz ilyen-amolyan. (Gárdonyi Géza)
III. (indulatszó-szerűen) <Bosszankodást, elégedetlenséget kifejező enyhébb szitokszóként, káromkodás, szitkozódás helyett.> Ennye gaz-ember! | Nem tudod itt ki az úr? majd emberségre tanítlak! | Hol vagyon a süveged? mi ezen lúdaknak az ára? – | … Három márjás, úgymond [Matyi], párja az illyen amollyan! (Fazekas Mihály) Hát, aki mondta is! hát aki adta is! | Hát ilyen amolyan! erre is, arra is! | Ki parancsol itt, he? ki az ur a háznál? (Arany János)
IV. Ilyen-amolyan adta: ilyenadta (I–III). Hát a vonója hol maradt? | Illyen amollyan adta! (Csokonai Vitéz Mihály) Hát kend ilyen-amolyan adta szedtevette, káromkodék a tiszt … (Jókai Mór)
