imígy
imígy határozószó, mutató (régies, irodalmi nyelvben)
1. Az imént, a közvetlen szövegelőzményben meghatározott, körülírt módon. A nap éppen nyugvóban, Selyemben és patyolatban – Szép hatlovas hintóban – Végig Sümeg – s Rendeken, Imígy viszi vala haza, Öröm vervén keblében, Bakács Elek Mester Lórát Somlóra fel fészkébe. (Kisfaludy Sándor) Gyászom a vígban, szomorúban véled; imígy ez Enyhűl, az gyarapúl, s kétszeresítve tied. (Vörösmarty Mihály)
2. A szövegnek itt közvetlenül következő részében idézendő szavakkal.
