inog
inog tárgyatlan ige -tam, ingott (-ott), -jon
1. <Tárgy> nem áll szilárdan, ide-oda mozog, mert bizonytalan az alátámasztása; billeg. Tenni kell valamit az asztal lába alá, mert inog. || a. (ritka) <Több darabból álló tárgy> eresztékeiben meglazult, és ezért főleg vízszintes irányban ide-oda mozog v. mozgatható. Meg kell enyveztetni az asztalt, mert inog. A vihar bőgött feje fölött s a híd ropogott, recsegett, ingott mintha minden pillanatban össze akart volna omlani. (Eötvös Károly)
2. <Hosszabb tárgy, magasabb építmény> helyén állva, felfelé növekvő kilengéssel rugalmasan ide-oda mozog; hajladozik. Inog az oszlop földrengéskor. A plafón rengett, s az egész vén ház inogni rémlett a téli éjszaka csöndjében. (Babits Mihály) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Ing (2). Halmán zörgő kóró inog, Nem gondosan ápolt virág. (Tompa Mihály)
3. (ritka) <Valahova bevert, vmibe belemélyedt tárgy> ide-oda mozog, mert ami tartja, nem fogja eléggé szilárdan. Inog a fog; inog a szeg a falban; inognak a cölöpök a puha talajban.
4. <Föld, talaj alkatának nem eléggé szilárd volta miatt v. vmely belső erő hatására> határozott irány nélküli mozgást végez. Ahogy lépett, lába alatt ingott a lápos talaj. A robbanás hatására hosszabb ideig ingott a föld. || a. (átvitt értelemben) Inog alatta v. lába, talpa alatt a talaj: állása, helyzete veszélyben van.
5. (ritka, régies, irodalmi nyelvben) <Ember, gyengeség miatt> nem áll határozottan a lábán, tántorog. És az ürült teremen bágyadt lépéssel inognak Elréműlt hölgyek. (Vörösmarty Mihály)
6. (átvitt értelemben) <Hatalmi v. társadalmi helyzet, hatalmi szervezet> fennmaradásában, létében egy idő óta nagyon bizonytalannak mutatkozik. Inog az állása, a pozíciója, a trónja. Nem volt ki terhed Herkulesként | Tartsa: egész birodalmad ingott. (Berzsenyi Dániel) || a. (átvitt értelemben, ritka) <Lelkiállapot v. tulajdonság> időnként a gyengülés jeleit mutatja. Inog a bizalma, a hite, a hűsége.
Igekötős igék: meginog.
