ínyencség
ínyencség [ínyënc-ség v. ínyenc-ség] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1. Az ínyenc melléknévvel kifejezett emberi tulajdonság; vkinek ínyenc (I. 1) volta. Inyencsége abból állt, hogy mindennap este csigabigát evett. (Jókai Mór)
2. Különleges, finom étel, ital, csemege, amelyet elsősorban nem a táplálkozás, hanem az élvezet kedvéért fogyasztanak. Szereti az ínyencségeket.
