1. (történettudomány) <A XIX. század előtti korokban> főleg kancelláriákon, gyak. fejedelmi v. főúri udvarokban írásbeli teendők ellátására alkalmazott, a betűvetéshez jól értő, rendsz. fiatalabb ember. Mikes volt Rákóczi íródeákja. Franciaországban egy városi gazdag bírónak az íródeákja, megszeretvén egy leányt, megkéri, és a lakodalomra napot rendelnek. (Mikes Kelemen) Volt a férjének egy íródeákja, Csinos szelíd fiú. (Mikszáth Kálmán) Ha az isten íródiák volna, | s éjjel-nappal mindegyre csak írna, | úgy se győzné ő se följegyezni, | mennyit kell a szegénynek szenvedni. (József Attila)
2. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Író, költő. Egy-két szegény iródiák Sohse állított meg még sorsot. (Ady Endre)
íródeáki; íródeákság.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.