istenfáját indulatszó (csak személyragos alakban; rendsz. határozott névelővel, gyak. neki határozószóval v. -nek ragos főnévvel), (ritka) az istenfádat!, az istenfátokat! <Szépítő, enyhe káromkodásként.> (népies)
1. <Nagyfokú felindulás, harag, felháborodás kifejezésére.> De az istenfáját (neki), majd kitöröm a nyakát annak a gazembernek! Az istenfáját a büdös kölykinek! Cyrano: (felordít és rárohan) Az Istenfáját! … (Ábrányi Emil–Rostand-fordítás) Megvágott egy török, az istenfáját neki! (Gárdonyi Géza) Az istenfáját annak a papnak: még hogy én világgá menjek! (Gárdonyi Géza) Az istenfáját! Nyughassék az ifiúr! (Móricz Zsigmond)
2. <Nagyfokú megütközés kifejezésére.> Hinnye, az istenfáját, csak nem törted össze? Hé, az istenfádat, mit keresel itt? Jelentem alássan … itt a török, az istenfáját! (Gárdonyi Géza) Az istenfáját annak a cigánynak, ha még kedvet sem csinál. (Móricz Zsigmond)
3. <Nagyfokú csodálkozás kifejezésére.> Hű, az istenfáját, de nagy hegy!
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.