istenítélet

Full text search

istenítélet [n-í] főnév
1. (történettudomány, jogtudomány) Az igazságszolgáltatásnak az a középkorban alkalmazott módja, amelynek során a vádlott bűnösségét v. ártatlanságát különféle próbák (tűzpróba, vízpróba, párviadal) kimenetele szerint állapították meg.
2. (átvitt értelemben, választékos) (Valóságos) istenítélet: nagy elemi katasztrófa; fergeteges idő, ítéletidő. Kint valóságos istenítélet dühöngött, tombolt.  Zuhogni kezdett a záporeső … Valóságos istenítélet volt ez. (Mikszáth Kálmán) Jönnek [a törökök], mint dübörgő istenítélet, világromboló tűz- és vérvihar. (Gárdonyi Géza)
istenítéletes.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi