járadék
járadék főnév -ot, -a
1. Nem vagyonból származó, rendszeres időközökben és rendsz. vmely munkaviszony alapján folyósított juttatás mint jövedelem. Baleseti, öregségi, özvegyi, rokkantsági járadék; járadékot folyósít.
2. <A tőkés gazdálkodásban> mindenfajta vagyonból származó, rendszeresen kapott, munka nélkül szerzett jövedelem. ® Különbözeti járadék.
3. Az a meghatározott időközökben járó összeg, amelyet megszabott feltételekkel, rendsz. bizonyos időpont után vmely pénzintézettől v. biztosító társaságtól olyan személy élvez, aki erre a célra előzőleg bizonyos összeget egészben v. részletekben befizetett. || a. Az ilyen módon folyósított összegnek egy alkalommal esedékes részlete. Kifizették a járadékot; megkapja a félévre esedékes járadékot. Évi járadékunkat egész évvel előre kifizette. (Tolnai Lajos) || b. Az a meghatározott összeg, amelyet előre megállapított egyenlő időközökben azért fizet be vki vmely biztosító intézetnek v. más intézménynek, hogy bizonyos pénzalapot biztosítson a maga v. vki más számára, ill. hogy vmely adósságot törlesszen.
Szóösszetétel(ek): 1. járadékadó; járadékalap; járadékbank; járadékbirtok; járadékbirtokos; járadékbiztosítás; járadékbiztosító; járadékemelés; járadékhivatal; járadékhozomány; járadékigény; járadékmegváltás; járadékosztály; járadékpapír; járadékszelvény; járadékteher; járadéktöbblet; járadéktőke; 2. életjáradék; évjáradék; földjáradék; koronajáradék.
