járőr
járőr [r-ő] főnév
1. (katonaság) Vmely katonai egységből felderítésre, az összeköttetés fenntartására kiküldött kisebb, többnyire raj erejű kötelék. Felderítő járőr. Az erdőben járőrök portyáztak. || a. <Rendőrségnél, katonaságnál> vminek az ellenőrzésére, biztosítására kivezényelt, többnyire két személyből álló kötelék. Kerékpáros, lovas, motoros járőr. Az országutakon járőrök cirkáltak.
2. (katonaság) Az a szolgálat, amelyet a járőr (1) végez. Járőrben voltam. Arra, míg él, emlékszik mindenki, mikor … sebesült meg, vagy mikor volt járőrbe. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): járőrparancsnok; járőrszerep; járőrszolgálat.
járőri.
