járta főnév (személyragos) jártam v. jártom, jártad v. jártod, jártunk, jártatok v. jártotok, jártuk; jártát
1. (rendsz. csak -ban ragos alakban) Az előtte álló határozóval megnevezett v. (ritka) az előzményekből könnyen hozzáérthető helyen való járása, megfordulása. Külföldön jártában magyarokkal is találkozott. Arrafelé jártodban nézd meg a várromot. Eszébe jutottak … a távol tenger vademberei, … kiket ott jártában kinevezett. (Jókai Mór) || a. (helyhat nélkül) (ritka) Menése, haladása. A földön kúszva követte a fejedelemnő jártát. (Jókai Mór)
2. (rendsz. csak -val ragos alakban) (kissé régies) <Néhány állandósult szókapcsolatban:> az előtte álló szóval megnevezett időszakasz múlása, múlta. Az évek v. idő(k) jártával: ahogy az évek múlnak v. múltak, ill. az idő múlik v. múlt. Tördelheted le a fa lombjait, Idő jártával újra kivirít. (Petőfi Sándor)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.