játszma
játszma [jácma] főnév ..mát, ..mája
1. (játék) <Kártyában> a játék egy befejezett egysége, amely osztással kezdődik, s a nyerés v. a vesztés eldőltéig tart; parti. ® Bukott játszma; ® elveszti a játszmát; ® megnyeri a játszmát. Nagyon izgalmas játszmák voltak. A harmadik játszmában hibát követett el. Az első játszmát elvesztette. A kaszinóba hajtatott …, s sokáig kibicelt … egy hazárd játszmánál. (Babits Mihály) Ilyen időben ingre vetkőznek a kártyások …, s minden vesztett játszma után zsebkendővel törlik homlokukról az izzadságot. (Nagy Lajos) || a. (játék) <Versengéssel, küzdelemmel összekötött, táblán, asztalon játszott s rendsz. több különálló, lezárt egységből álló fejtörő, szórakoztató játékban, főleg sakkban> a küzdelem eldőltéig folytatott egy-egy játék. A játszmát döntetlenre v. remire ® adja. A játszma döntetlenül végződött. A versenyen három játszma után ő vezet. Új megnyitású játszmában gyalogáldozattal győzött. Feladta a játszmát. Abu Kair négy napon keresztül éjjel-nappal sakkozott, ötven játszmát vezetve egyszerre. (Karinthy Frigyes)
2. (sport) <Teniszben> a mérkőzésnek az az egysége, amelynek megnyeréséhez az ellenfélénél kettővel több, de legalább hat nyert játék (II. 3d) szükséges. A játszma állása 30 : 15. Még egy játszma kell, s övé a játék. A második játszmában hatalmas küzdelem volt. Két játszmát már elvesztett.
3. (rosszalló) Merész, kockázatos és rendsz. önző, mások kárára folytatott vállalkozás. Még nem adta fel a játszmát. Már végleg elvesztette a játszmát.
4. jelzői használat(ban) (ritka) Egy játszma kártya: egy csomag kártya. || a. jelzői használat(ban) (játék) Egy játszmából álló, egy játszmát kitevő <játék>. Egy játszma kártya, sakk.
játszmás.
