jegy

Full text search

jegy [e] főnév -et, -e [e, e]
I. Megkülönböztető jel, jellegzetes tulajdonság.
1. <Személyen, állaton> örökölt v. szerzett, állandó jellegű, kisebb kiterjedésű, feltűnő színeződés v. egyéb elváltozás a bőrön, ill. a szőrzeten; jel. Fehér jegy van a ló fején.  Arca bal felén egy egérforma jegy volt, melyet … takargatni törekedett. (Tolnai Lajos)
2. (népies) <Állaton> a megkülönböztetés v. a felismerés megkönnyítésére való vágott jelzés, főleg a baromfi lábán v. farkán, nagyobb állat fülén, ill. ugyanilyen céllal égetett v. pecsételt jelzés az állat bőrén (nyakán, fülén); jel, bélyeg. Jegyet tettem a csirkéim jobb lábára. || a. (régies) Vmely személyre, főleg rabszolgára, elítéltre, büntetettre sütött jel; bélyeg. Jegyet ® süt vkire, vmire. Beégetett jegyet visel a bal vállán.  Hogy majdan ráismerjenek, hogy ez Bogdán fia, tegyünk rajta jegyet. (Jókai Mór)
3. Gyári jegy, a gyár jegye: a gyár ismertetőjele, jelzése <vmely készítményen, pl. edényen, dísztárgyon>.
4. (hivatalos) Vmely tárgyra erősített kis papírlap, amely a tárgy megkülönböztetésére, felismerésére való adatokat tartalmazza. Raktári, szállítási jegy; ® leltári jegy. || a. (katonaság) Azonossági jegy: a katona személyi és katonai adatait tartalmazó s fémtokban elhelyezett irat, amelyet a katona háború esetén rendsz. zsinórra kötve, nyakába akasztva visel; dögcédula.
5. (tudományos) Az a lényeges, jellemző vonás, tulajdonság, amelynek alapján vmi felismerhető v. mástól megkülönböztethető. Állandó, belső, külső jegy; ® ismertető jegy; lényeges jegy; szembe szökő jegyek; a demokrácia legfőbb jegye; az emlősök jegyei; magán ® viseli vminek a jegyét. || a. (költői) Általában vmiben megnyilvánuló biztos ismertető jel.  A homlokán feltündökölt a jegy, | hogy milliók közt az egyetlenegy. (Kosztolányi Dezső) || b. (költői) Vkinek jellemző tulajdonsága.  Nem szégyellem, nem is bánom, … Hogy nem „két világ” csodája – Lettem csak népembül egy: Övé (ha van) lantom bája, Övé rajtam minden jegy. (Arany János) A pedagógia eltörölhetetlen jegyet nyom az ember lelkébe, mint a vörös bor a fehér abroszba. (Móra Ferenc) || c. (vallásügy) Eltörölhetetlen jegy: <katolikus felfogás szerint> bizonyos szentségeknek az a sajátos hatása, amelytől a benne részesülők meg nem foszthatók.
II. Vmire utaló v. vmit képviselő jel, jelkép.
1. (tájszó) Vmely sérülésnek, betegségnek a látható nyoma, helye, vminek látható következménye vkin v. vmin. A körme jegye most is az arcán van. Itt van a jegye, ahogy megharapott.  Gyönyörködöm én csak kedves halottamban, | Nem rohad – elteszem téli virágszálnak; Hiszen úgy sincs rajta jegye a halálnak. (Arany János)
2. (régies, költői) Jelvény (2a).  Egyesül a rózsavirág és kereszt: Ily jegy alatt hű lovagszív vért ereszt. (Arany János)
3. (régies) (Látogató) jegy: névjegy.  Egy látogató jegyet talált asztalán, melyen Ankerschmidt lovag nevét olvasá. (Jókai Mór)
4. Vminek, főleg hangnak, számnak írott v. nyomtatott jele. A kétjegyű mássalhangzónak csak első jegyét kettőzzük (pl. „csúccsal”, „reccsen”). Az ezres négy jegyből álló szám.
5. (iskolai) Érdemjegy, osztályzat. ® Szorgalmi jegy. Jó jegyei vannak a fiúnak.
6. (vallásügy) Úrvacsorai jegyek: <protestáns felfogás szerint> a kenyér v. ostya és a bor mint Krisztus megtört testének és kiontott vérének jelképe.
7. (népies) <Állandósult szókapcsolatokban:> a jegyességgel kapcsolatos jelképes tárgy v. állapot. Jegyben jár v. van vkivel: jegyese vkinek; jegybe ad, kap vmit: jegyajándékul ad v. kap vmit; jegyet vált ® vkivel.  Az asszonyok … a cifraságot akkor is szerették – aranyperecet, fülbevalót küldöttek nékik jegybe. (Mikes Kelemen) Kincseket Viszek jegyűl … drága kincseket. (Vörösmarty Mihály) A szobaleánytól tudom, hogy jegyben … jár a kisasszonnyal. (Jókai Mór) || a. (népies, bizalmas, tréfás) Jegybe(n)-gyűrűbe(n): teljesen felkészülve, türelmetlenül várakozva. Itt állok jegyben-gyűrűben, és mégsem jön.
8. (csillagászat) A Nap pályájának és az állatövnek a tizenketted része, amelyet vmely csillag nevével neveznek meg, s meghatározott jellel jelölnek. A Nap a tavasz kezdetén a Kos jegyébe lép. A csillagjóslásban nagy szerepük volt az állatöv jegyeinek. || a. Az évnek az az időszaka, amelyben vmelyik állatövi jegy uralkodik. A Kos jegyében született: a március 21-től április 21-ig terjedő időben sz.  Kik e s ama jegyben születnek, Sírnak-e többször, vagy nevetnek? (Arany János)
9. (átvitt értelemben, választékos) Vminek a jegyében: vminek uralkodó jellegével, vminek a szellemében. A barátság, a béke, a demokrácia, a közös harc jegyében. Az új negyedév új felajánlások jegyében indult.  Magasabb kultúra jegyében folytak … a falvak tiszta … szobáiban a tanítások. (Móricz Zsigmond)
III. Nyomtatott, (ritkábban) írott v. lepecsételt kisebb papír-, ill. kartonlap, amely bizonyos szolgáltatások igénybevételére jogosít.
1. Meghatározott alakú és szövegű papír- v. kartonlapocska, amely vkit feljogosít vmely személyszállító eszközön való utazásra. Egy utazásra szóló kedvezményes jegy; körutazási, menettérti jegy; ® térti jegy; jegy nélkül utazik; adják már a jegyet; a kalauz kezeli, kilyukasztja a jegyet; jegyet vált a fogaskerekűre, az úttörővasútra. Kérek egy jegyet a második osztályra Győrig.  Bejött a fülkébe a kalauz, megvizsgálni a jegyeket. (Hunyady Sándor) A hajó késik, még jegyet se lehet váltani. (Nagy Lajos) A személyzeti | jegy és Kálmán bácsi fillérei | vittek nyugatra. (Szabó Lőrinc) || a. Az a papírlapocska, amely tulajdonosát feljogosítja arra, hogy vhova belépjen, vmely szórakoztató előadást megtekintsen, meghallgasson. ® Belépti jegy; ® potya jegy; jegyet ® foglal; jegyet vált a moziba, a színházba. Jegyek elővételben kaphatók. Minden jegy elkelt. A jegyeket elkapkodták. Kérek egy tízforintos jegyet.  Nézz le immár, nézz le, lelkem! | Nézz le kissé páholyodból … Ma sem volt csak egy forintom, Melyet vacsorára szántam, S jegyet vettem rajta. (Petőfi Sándor) || b. Az a számmal v. egyéb jellel ellátott kis papírlap, cédula, amelynek ellenében vmit megkap v. visszakap vki. Ruhatári jegy. Holnap nem ebédelek itt, átadom a jegyemet.
2. <Korlátozott áruforgalom idején> vásárlásra jogosító hatósági utalvány. Jegyre adtak húst; jegyre adták a cukrot; jegyre vásárol. A közellátási jegyeket megszüntették.
3. (ritka, pénzügy, hivatalos) Bankjegy. A jegybankok ma már nem váltják be a jegyeiket aranyérmékre. || a. (közgazdaságtan, pénzügy, 1945 előtt) Árut v. pénzértéket helyettesítő írás, ill. nyomtatvány. ® Kincstári jegy; közraktári jegy: vmely közraktárban elhelyezett áruról kiállított s a forgalomban az árut helyettesítő írás; ® pénztári jegy.
IV. Szolgálati jegy: a) (katonaság, 1945 előtt) kisebb fontosságú jelentést, kérelmet, parancsot tartalmazó, külső formájában meghatározott irat; b) (vasútügy, régies) szolgálatban levő – többnyire ellenőrzéssel megbízott – közlekedési alkalmazott utazási igazolványul is érvényes írásos felhatalmazása.
Szóösszetétel(ek): 1. jegyadó; jegyautomata; jegyakció; jegybeváltás; jegybőség; jegycsaló; jegycsomag; jegyeladás; jegyellenőr; jegyelőjegyzés; jegyfiók; jegyhamisítás; jegyhamisító; jegykezelő; jegykiadó; jegykibocsátás; jegyközpont; jegylyukasztó; jegytulajdonos; jegyvásárlás; jegyvizsgáló; 2. anyajegy; árujegy; átszállójegy; autóbuszjegy; bankjegy; belépőjegy; bérletjegy; cukorjegy; diákjegy; ebédjegy; élelmiszerjegy; érdemjegy; féljegy; füljegy; füzetjegy; gyermekjegy; hajójegy; hangjegy; helyjegy; hetijegy; idényjegy; ingyenjegy; írásjegy; kenyérjegy; kézjegy; könyvjegy; letétjegy; lisztjegy; menetjegy; mesterjegy; mozijegy; névjegy; ötvösjegy; pénzjegy; pénztárjegy; peronjegy; pótjegy; ragjegy; retúrjegy; sajtójegy; sorsjegy; szabadjegy; szakaszjegy; számjegy; színházjegy; vadászjegy; védjegy; vétjegy; villamosjegy; vízjegy; vonaljegy; zálogjegy; zárjegy.
jegyetlen v. jegytelen; jegyű.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi