jelentéktelen
jelentéktelen [e-ë-e-e v. e-e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e]
1. Olyan <jelenség, esemény>, amelynek lefolyása, megtörténte vmin v. vmiben csupán igen kis, lényegtelen változást, eltérést, különbséget okoz. Jelentéktelen csökkenés, ingadozás, növekedés, súlygyarapodás.
2. Elhanyagolhatóan csekély, nem nagy. Jelentéktelen összeg; jelentéktelen mennyiség, vagyon. Az apja után maradt örökrész se mondható éppen jelentéktelennek … (Mikszáth Kálmán) Az egész csécsi birtok mindenestől jelentéktelen semmiség. (Móricz Zsigmond) || a. Kis termetű és nem nagyon mutatós külsejű <személy>. Jelentéktelen kis asszonyka volt, nem igen akadt meg rajta a szem.
3. Figyelemre nem méltó, tekintetbe is alig vehető <dolog>. Jelentéktelen történet, ügy. A reánk maradt életrajzi adomák rendesen oly jelentéktelenek …, hogy csak ízléstelen tudákosság veszi túlságosan komolyan. (Péterfy Jenő) Homlokán nagyobb, bal térdén kisebb, egészen jelentéktelennek nevezhető zúzott sebeket szenvedett. (Kosztolányi Dezső)
4. Kisebb tehetségű, szerényebb képességű, lényegtelen szerepű <személy>. Jelentéktelen alak, hivatalnok. Endre, a király mint jelentéktelen személy álla Gertrúd mögött. (Arany János) Visszaemlékeztem Szinyéren azokra a jelentéktelen kis irnoknékra, kapaszkodó boltosnékra … (Kaffka Margit)
jelentéktelenség.
