jellemrajz
jellemrajz főnév
1. (irodalomtudomány) <Önálló irodalmi műfajként> egy-egy típus v. híres ember jellemét, egyéniségét elemző tanulmány. Kemény Zsigmond a két Wesselényiről írt jellemrajzot. Ezek a tanulmányok … nemcsak kitűnő jellemrajzok, hanem egyszersmind művészi alkotások, amelyeken a költészet fénye csillog. (Ambrus Zoltán) || a. (ritka) <Elbeszélő műben> vmely szereplő lelki sajátságait, erkölcsi és szellemi tulajdonságait bemutató kisebb részlet; jellemzés (2).
2. (régies, irodalmi nyelvben) Jellemábrázolás. Hiányzik nála [a beszélyben] a jellemrajz szilárdsága és biztossága. (Vörösmarty Mihály)
jellemrajzi; jellemrajzos; jellemrajzú.
