1. Olyan <személy>, aki nem tiszta, kifogástalan, feddhetetlen jellemű, aki tisztességes emberhez nem illő magatartást tanúsít. Jellemtelen fráter, gazember. Az író nem nyálkás alakokat akart teremteni, … nem ingatag, jellemtelen embereket, hanem csak szerencsétleneket. (Péterfy Jenő) Közismert nőcsábító, kalandvadász, jellemtelen alak … (Krúdy Gyula) || a. Ilyen személyre jellemző, rá valló <magatartás, megnyilatkozás>. Jellemtelen cselekedet; jellemtelen beszéd, hazugság; jellemtelenül viselkedik. Zsoltnak egyik-másik ártatlan tréfája jellemtelen durvaságnak látszik előtte. (Móricz Zsigmond)
2. (elavult, irodalmi nyelvben) Olyan <tárgy>, amelynek nincs határozott jellege; jellegtelen, bizonytalan. Jellemtelen színű haja … fodrász remekeül van kidolgozva. (Jókai Mór)
jellemtelenség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.