jeremiád
jeremiád [ë-ë] főnév -ot, -ja (irodalomtudomány)
1. A XVI. század protestáns vallásos-hazafias költészetének jellemző terméke, ill. műfaja: Jeremiás próféta siralmainak komor hangján szólal meg benne a magyarság romlásának, pusztulásának fájdalma; siralomének. Szkárosi Horváth András, Sztárai Mihály, Szegedi Gergely, Dávid Ferenc jeremiádjai. Bízzuk e tárgyat [Szigetvár elestét] egy Lisztire, Gyöngyösire: meglátjuk, mily végtelen jeremiádot csinálnak belőle! (Arany János)
2. (átvitt értelemben, ritka) Hosszadalmas, vég nélküli panasz, siralom. Unalmas ez az örökös jeremiád! Hagyd már abba ezt a jeremiádot! Magának joga is van elvárni tőlem, hogy féléves barátságunkat és komoly szerelmünket … a végén ne tegyem nevetségessé holmi ízetlen jeremiádokkal. (Mikszáth Kálmán)
