jődögél
jődögél tárgyatlan ige -t, -jen [ë], (tájszó) jődögel (népies)
Lassan közeledik, esetleg közbe-közbe megállva, lassan jön. Jődögélnek: egyenként v. kisebb csoportokban jönnek, esetleg időnként meg-megállva, beszélgetve jönnek. Jődögélnek a gyűlésről. A csorda legelve jődögél hazafelé. Hát bizony jődögel nagy fekete sereg. (népköltés) Míg eljuta végre egy szép tágas rétre, Hát egy bivaltehén azon jődögél le. (népköltés)
Igekötős igék: eljődögél; feljődögél; kijődögél; lejődögél; végigjődögél.
jődögélés; jődögélő.
