jótáll
jótáll [t-á] tárgyatlan ige
1. Jótáll vkiért, vmiért v. (ritka) vkiről, vmiről: vállalja azt, hogy vkiért, vmiért a jövőben felelősségre vonják; erkölcsi v. anyagi felelősséget vállal, kezeskedik érte. Írásban, szóban jótáll. Én csak jótállok a magam leányáról, dehát kegyelmedről ki kezeskedik …? (Jókai Mór) Jótállt érte a sógora, így készülhetett el a ház. (Nagy Lajos) || a. (kereskedelem) <Vmely áruért> kezeskedik, felelősséget vállal, hogy az megvásárlása után meghatározott ideig hibátlanul működik, megfelel rendeltetésének, nem romlik el. Két évig jótállunk az óráért, a töltőtollért.
2. (bizalmas, gyak. túlzó) Jótáll vmiről: bizonyos vmiben, meg van győződve vmiről. Nem állok jót magamért: dühömben képes vagyok vmely meggondolatlanság elkövetésére. Felelni fog ezért, arról jótállok! Nem állok jót arról, hogy igazat mond.
