I. határozószó (csak múltra v. jövőre vonatk) Miközben a beszélő v. a szóban forgó személy v. (ritka) tárgy vhonnan jön; azalatt, amíg az ismert, szóban forgó helyre jön, ahol a beszélő jelen van. ®Idefelé jövet. Munkából jövet látott egy szép autót. Hazafelé jövet benéztünk a bátyámhoz. Se jövet, se menet, egy haja szála sem szokott meggörbülni. (Jókai Mór) || a. (ritka) Miközben, mialatt visszafelé jön vki vhonnan. Most mennem kell, jövet majd beszólok. Menj el a fűszereshez, jövet végy a trafikban cigarettát. Elutazott Szegedre, s jövet kiszállt Kecskeméten. || b. A beszélő v. a szóban forgó személy jövetele alkalmával. Pestre jövet hozd el az iratokat.
II. főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban, rendsz. személyraggal) (régies, költői)
1. Az a tény, hogy vki jön; jövés, jövetel. Haragos lépéssel jött le hegyéről, Mint ki az ellenség jövetét óhajtja szivében. (Vörösmarty Mihály)
2. Vmely jövőbeli időpont bekövetkezése. A leányka titkon édes óra Jövetén vár szép találkozóra. (Vörösmarty Mihály)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.