1. (választékos) Olyan <személy>, akinek az érzéklése és az öntudata vmely testi v. lelki ok, esetleg külső hatás (pl. ütés, kábítószer) következtében nem tiszta, kábult. Lelkem ég, a fejem kába. (Babits Mihály–Poe-fordítás) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Megzavarodott, kótyagos <személy>.
2. (választékos) Ostoba, dőre, balga <személy>. Sok urunk nem volt rest, se kába, | birtokát óvni ellenünk. (József Attila)
3. (választékos) Kába személyre jellemző, valló, hozzá tartozó, vele kapcs. Kába remények. Rossz szivem … egy kicsit kába. És vár valamit mindhiába. (Ady Endre) Ó szép a nő és sírni kell, ha kába, Kietlen vággyal gondolunk reája. (Juhász Gyula)
kábaság.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.