I. melléknév Olyan <személy, ill. testrész>, aki, ill. amely a kallózás műveletét végzi. Gyapjút, szőrt kalló mester; bőrt kalló lábak.
II. főnév -t, -ja
1. Kallózó mesterember.
2. Malomhoz hasonló műhely, gép, amelyben v. amellyel vmit kallóznak. A madarak tavaszdala helyett a kallók zörgése kísére magányos utunkon. (Vörösmarty Mihály)
3. Érczúzó vízimalom. [Az országrész] kallóiból háromezer márk [= márka] színarany jön elő. (Jókai Mór)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.