kaptató
kaptató melléknév és főnév (népies)
I. melléknév Olyan, aki, ami vhová kaptat, kapaszkodik, fölfelé megy. A hegyi úton kaptató lovasok.
II. főnév -t, -ja Dombnak, hegynek, (víz)partnak, emelkedésnek vivő, meredek út(szakasz); emelkedő, kapaszkodó. E rövid kaptató van hátra csak A várig. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Jókora kaptatón kellett felvontatnunk a megterhelt szánkót. (Jókai Mór)
