karhatalom
karhatalom főnév (hivatalos)
Közbiztonsági szervek fegyveres közege v. csapata, amely a belső rend fenntartása céljára a hatóságok rendelkezésére áll. Katonai, rendőri karhatalom; kirendeli a karhatalmat; karhatalmat vesz igénybe. Karhatalommal lakoltatták ki. A közbiztonság szervein, a pandúrság, zsandárság, városi rendőrségek összes karhatalmán túl, a katonai erő is [Tisza Kálmán] rendelkezésére áll. (Móricz Zsigmond) Jobban tudunk mi vigyázni bármiféle karhatalomnál. Mert mi ismerjük a község minden egyes lakosát. (Nagy Lajos) || a. (ritka) Ennek igénybevétele, fegyveres, hatalmi kényszer. Makacskodás esetében megyei karhatalom fog ellene alkalmaztatni. (Vas Gereben)
