1. Egy-két m hosszú, egyik végén rendsz. kihegyezett, vékonyabb farúd, amelyet a földbe vernek támasztékul, fiatal fa(csemete) v. némely növény (szőlő, paradicsom, futónövények) mellé. A szőlőt karóhoz kötözik.Szóláshasonlat(ok):úgy ül (v. áll), mintha karót nyelt volna: egyenesen, mereven ü. (v. á). De a kertész eljövendő, S más karóhoz elkötend ő, Szegény rózsák, titeket. (Kisfaludy Sándor) A természet azért rendeli a karót a gyenge paszuly mellé, hogy egyenesre növessze. (Mikszáth Kálmán) || a. Általában földbe verhető rendsz. rövidebb farúd különféle célra; cövek. ®Terítő karó. Az ágas karót a homokba szúrta …, s a lapos bográcsot ráakasztotta. (Tömörkény István) Az országúttól húsz-harminc lépésnyire, vastag karóhoz kötve, rémesen megdagadt tehén állt. (Kuncz Aladár) A parton tömzsi karók, … messzebb fölfelé a vízen egy kikötött uszályhajó. (Nagy Lajos)
2. (néprajz) Földbe erősített, fokokkal ellátott létraszerű magas pózna, melyre felmászva nagyobb területet áttekinthetnek; látófa. A csősz fölment a karóra, amelyről szét szokott tekinteni a birodalma fölött. (Tömörkény István)
3. Régi kivégzési eszköz: földbe ásott, felül kihegyezett rúd, amellyel (beleültetve) felnyársalták az áldozatot. Karóba ® húz vkit.
Szólás(ok):láttam én már karón varjút: a) nem kell úgy hencegni; nem ijedünk meg a nagyhangú fenyegetéstől; b) ismerem már az ilyet; láttam már ilyen csodát; ld. még eb.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.