kászolódik
kászolódik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) kászálódik (népies, bizalmas)
Hosszasan, lassan, nehézkes kényelmességgel, szemmel láthatóan sokat mozgolódva készülődik, szedelődzködik, kül. eltávozás előtt. A hosszú füzértánc után a mamák … elkezdenek kászolódni, cihelődni, hogy „menjünk már!” (Jókai Mór) Indulásra kászolódtak. (Gárdonyi Géza) || a. Vmiről kászolódik: nehézkesen, körülményesen leszáll vhonnan. Most kászolódnak a kocsiról.
Igekötős igék: felkászolódik; hazakászolódik; kikászolódik; lekászolódik.
kászolódás; kászolódó.
