1. Rendsz. hirtelen bekövetkező, megdöbbentő arányú szerencsétlenség. Borzalmas, fenyegető, háborús, nagy, nemzeti katasztrófa; katasztrófába dönt, kerget, sodor, visz vkit, vmit. Katasztrófát idéz elő. [A tisztviselők] eszközökül szolgáltak az első lépéseknél, melyekből a szomorú catastropha elkövetkezett. (Kossuth Lajos)
2. Nagyarányú, sok embert érintő baleset, természeti csapás. Vasúti katasztrófa. A tavaszi fagy katasztrófa lehetett volna. A tűzvész után megtalálták a katasztrófa áldozatait. Az utolsó pillanatban sikerült a katasztrófát megakadályozni. Nagy katasztrófáknál az embereknek csak olyan valaki jut az eszébe, akit saját maguknál is jobban szeretnek. (Hunyady Sándor) || a. (sajtónyelvi, túlzó) Hirtelen halál, gyászeset. Családi katasztrófa. A katasztrófa reggel felé következett be.
3. (irodalmi nyelvben, költői) <Tragédiában> a bonyodalom olyan megoldása, amely a hősre nézve végzetszerű és elkerülhetetlen.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.