katonás
katonás melléknév -an, -abb
1. Katonára jellemző v. emlékeztető, külsőleg fegyelmezett, szigorú, olykor kissé merev, feszes <magatartás>. Katonás tartás, viselkedés. Katonásan vigyázzba vágta magát. Katonás magatartású, szálas ember volt. (Mikszáth Kálmán) Felcsatolta a kardját, katonásan köszönt. (Krúdy Gyula) || a. Ilyen magatartású, határozott, pontos <személy>. Katonás ember, legény.
2. A katonai élettel kapcsolatos <dolog>. Katonás fegyelem, nevelés, pontosság. || a. (átvitt értelemben) Katonás rend: a katonai életre jellemző, emlékeztető r. Katonás rend uralkodik a szobában. A diákok katonás rendben vonultak fel. A polcokon katonás rendben sorakoznak a hasas üvegek, a barna bödönök. (Kosztolányi Dezső)
3. (kissé tréfás) Férfiasan erélyes, bátor, harcias, kardos <nő>. Tudod mit – mondá a katonás asszony –, vágjuk el a nyakát. (Mikszáth Kálmán)
4. (régies, kissé rosszalló) Katonákkal szívesen barátkozó, katonák társaságát kereső <nő>. Katonás leány, menyecske.
5. (ritka, népies, irodalmi nyelvben) Háborús (1b). Akkoriban éppen katonás világ volt … (Jókai Mór)
