kéjsóvár
kéjsóvár melléknév, (régies) kéjsovár
1. (választékos, rosszalló) Örömre, élvezetre, kéjre (1) vágyó, sóvárgó <személy>. Kéjsóvár ifjú, aggastyán; kéjsóvár özvegy. [Tasso-nál] ki ne ismerné fel a szenteskedő, amellett kéjsovár olaszt. (Arany János)
2. Ilyen személyre valló, jellemző, tőle származó, hozzá tartozó. Kéjsóvár ajak, pillantás, tekintet. A leghevesebb szenvedély … rokonérzetté alakult; a kéjsovár szív titkos vágyait egy tekintete lehangolá. (Jókai Mór)
kéjsóvárság.
