1. <Épületen v. attól külön építve> rendsz. téglából rakott, füst v. gáz elvezetésére való függőleges akna, ill. építmény. ®Szabad v. nyitott kémény; a malom kéménye; füstöl a kémény. Nékünk | kéményeinkről elpusztulnak a | gólyák, mivel magunk emésztjük el | a hulladékot is. (Katona József) Milliom Élősdi csáp kígyózott szerteszét … S a gyárak vak, mély kéményén benyúlva Átkúsztak a robotos termek odván. (Tóth Árpád) Bágyadtan száll egy kémény szőke füstje. (Juhász Gyula) || a. <Némely járművön, készüléken, gőzgépen> füst v. gáz elvezetésére való, függőlegesen elhelyezett, cső v. tölcsér alakú, fémből készült rész. A cséplőgép, a mozdony kéménye. A hajónak csak a füstölgő fehér kéménye látszik. (Nagy Lajos)
2. Épület falában létesített függőleges akna, mely a kályhacsőből belejutott füstöt felfelé vezeti. Seprik a kéményt.
3. (sport) <Hegymászásban:> magas, szűk, meredek hasadék v. szakadék két szikla között. A hegymászó a kéményben kúszott a magasba.
Szólás(ok): (népies, tréfás v. gúnyos) Felírjuk (fel kell írni korommal) a kéménybe: nem érdemli meg, hogy megjegyezzük, hogy többet foglalkozzunk vele.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.