kendőzetlen
kendőzetlen [e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e] (választékos)
1. Természetes színű, nem festett <arc>.
2. (átvitt értelemben) Olyan, ami a valóságot tükrözi, amelyet nem hamisítottak meg, v. nem titkoltak el. Kendőzetlen tények.
3. (átvitt értelemben) Nyílt, őszinte, keresetlen. Kendőzetlen szavak. Kendőzetlenül elmond vmit.
kendőzetlenség.
