1. (rendsz. határozói és birtokos személyragos alakban) (régies) A maga akaratának minden írott és íratlan törvénytől független érvényesítése; kedv, tetszés. Tündér szerencsénk kénye hány, vet, Játszva emel s mosolyogva ver le. (Berzsenyi Dániel) Itt kéne állni minden ellenimnek, S kényemtől várni életet halált. (Vörösmarty Mihály) Erősek vagytok, tesztek kény szerint. (Madách Imre)
2. (régies) Kényuralom, erőszak. Vkit vkinek a kényére kiszolgáltat. Törvény, nem hatalom kénye uralkodik Rajtad, s régi dicső nemzeti díszes áll. (Berzsenyi Dániel) Vad kényt, zsarnok-parancsokat, Láncot nem tűrtenek. (Bajza József)
3. (elavult) Kéj, gyönyör, boldogság. Fényes birtokaid kénye le nem köti Munkás életedet. (Berzsenyi Dániel) Oly gyönyörű volt Csak kényről álmodni … (Vörösmarty Mihály)
Szóösszetétel(ek): önkény.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.