kényszeregyezség
kényszeregyezség [r-e] főnév (kereskedelem, 1945 előtt)
<Vagyona értékén felül eladósodott v. fizetésképtelen jóhiszemű adós és a hitelező között> – sokszor kényszer útján – létrejött egyezség, amelynek értelmében a hitelezők követelésük egy részét csődeljárás nélkül megkapják, az adós pedig gazdasági tevékenységét, üzletét folytathatja. Csődön kívüli kényszeregyezség; kényszeregyezségre jut; kényszeregyezséget köt.
kényszeregyezségi.
