kép
kép főnév -et, -e [e, e]
1. Vmely valóságos v. elképzelt személynek, tárgynak, jelenségnek két kiterjedésben ábrázolt mása, gyak. az anyaggal együtt, amelyen az ábra van. Egyszínű, színes kép; művészi, szép kép; kép alatti ® szöveg; falra, táblára rajzolt kép; ® írott kép; írásban és képben; ® elül a képen; képeket akaszt a falra; képekkel illusztrált könyv. Szóláshasonlat(ok): (régies) szép, mint az eleven kép: nagyon szép. A falakon múlt idők képei … (Babits Mihály) || a. Festmény, rajz. A kiállítás, a múzeum, a tárlat képei. Benczur, Munkácsy, Szinyei Merse képei; képet fest, rajzol. A képeiden arany s bíbor álmok. (Juhász Gyula) Művész vagyok, én képeket festek. (Nagy Lajos) || b. Fénykép v. filmre felvett jelenet. Álló kép; ® családi kép; mozgó, vetített kép; a kép homályos, tiszta. || a. Arckép (festményben, rajzban v. fényképben). A nagy írónak híres festőtől való egykorú képe. Ez nagyon jó képed. Újabb képet csináltatott magáról. || d. <Pénzen, bélyegen, táblán:> képmás. Kossuth, Lenin, Marx képe a bélyegen, a pénzen. A terem falait hazánk nagyjainak képei díszítették. || e. (vallásügy) Szentkép. A kegyhely híres képe. || f. Levonó(s) kép: megfelelő kötőanyaggal papírra rávitt színes kép, amely vízbe áztatva a papírról leválik, és a kívánt felületre tapad; matrica (2). || g. Képet húz le: levonó(s) képet eredeti papírjáról megfelelő módon más felületre visz át.
2. Vmely tárgynak optikai készülék lencséjén át megjelenő (v. vetített) nagyított v. kicsinyített mása, ill. tükörben v. víz felületén való tükröződése. ® Valódi kép. A fák képe a folyóban. Lenn a Dunában a nap képe, | Reszket a folyó örömébe. (Petőfi Sándor)
3. (régies) (Faragott) kép: szobor, faragvány. [Szent László királyról.] Letelepedél Bihar-Váradon, | … Templomot rakatál szíz Máriának, | Kiben most nyugoszol … Képed feltötték az magas kőszálra [= talapzatra]. (ismeretlen szerző)
4. (bizalmas, néha szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Arc, ábrázat, pofa. ® Tenyérbe kívánkozó, szaladó kép; (kissé régies) nincs rajta emberi kép: nagyon rosszul fest, rossz bőrben van; becsületes, komoly képe van; ® megnyúlik a képe; örömtől sugárzik a képe; nem tetszik neki vkinek a képe: nem rokonszenvezik vele; van képe vmihez: nem szégyelli, nem restelli; képéből ® kikelve; képen ® felejt; képen ® nyal vkit; képen ® törül; nincs ® bőr a képén; vkinek a képére ® mászik; hogy nem jön le (® lejön) a bőr a képéről; (majd) ® lesül v. (majd) leég a bőr a képéről; vmilyen képet ® csinál (vmihez, vmire); ® idetolja a képét; vmilyen képet ® ölt; gúnyos, hivatalos képet ölt; ünnepi képet ölt a város; vmilyen képet ® vág (vmihez); igyekszik jó képet vágni a dologhoz; ártatlan, gúnyos, keserves, savanyú, szigorú képet vág; képeket ® vág; ® betolja a képét vhova v. vkihez; ® odatolja a képét vhova; vhova ® tolja a képét; ® nagy képpel mond v. állít vmit; ® rossz képpel fogad vkit; szomorú, vidám képpel fogad vkit, vmit. Szóláshasonlat(ok): olyan a képe, mint a savanyú ® uborka; olyan képet vág, mintha savanyú ® almába harapott volna. Matyi a képét okosan bé tudta vakolni. (Fazekas Mihály) Torzalakú ránc verődik Szanaszét a síma képen. (Arany János) Középen a nagy tál, Tálban ízes étek És körülte vidám Megelégült képek. (Lévay József) Kövér, cvikkeres, borotvált képű ember, kidülledő kék szemekkel, mosolygó képpel. (Nagy Lajos) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Vmely égitestnek, főleg a holdnak arc formájú, kerek megjelenése. Im! hogy emelkedik a csendes hold képe ragyogva. (Vörösmarty Mihály) A hold vörös képpel néz köd megől Halál lámpájaként a sírgödörbe. (Madách Imre) A hold nagy kerek képpel, pirosan járt fenn a … poros kert felett. (Babits Mihály)
5. Vkinek a hasonmása. Saját képére és hasonlatosságára: a maga külső v. belső mintájára; saját képére alkotja, formálja; vkinek a képére ® üt. Az ember maga képére formálja bálványait. (Babits Mihály)
6. Mindannak szemléleti egysége, ahogyan vmi – rendsz. egy kissé távolról – elénk tárul; az a forma, amelyben vmi számunkra jelentkezik, kül. vmely táj, hely látványa. Vmilyen képet ® nyújt. Nevetséges, szomorú képet nyújt vmi. Ez a kép fogadott. Gyönyörű kép tárult szemünk elé. A kép gyökeresen megváltozott. S mosolyogva néz rám a Dunától | A Tiszáig nyúló róna képe. (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben) Vminek a jelképe, szimbóluma, amely vmire emlékeztet. A havasnak oldalában Keletkező patak te! | … Képe vagy te életemnek. (Kisfaludy Sándor)
7. Az életnek vmely képszerűen egységes jelenete, esetleg szóban v. írásban megfogalmazva, elmondva, a történelemnek, a múltnak vmely kiemelkedő, szemléletes esete. Családi, történelmi kép. Bájos kép az anya a két gyermekkel. A múltból néhány képet … mondott el. (Vas Gereben) Elbeszéléséből csak egy téli kép ragadta meg figyelmemet. (Kuncz Aladár) || a. (irodalomtudomány, művészettörténet) Ilyen jelenetnek művészi, irodalmi eszközökkel való ábrázolása. Mikszáth Kálmán képei a régi vármegyéről. A kép, melyet napjaink erkölcseiről elénk állít, találó, finom, elmés és szórakoztató. (Ambrus Zoltán) || b. Vminek szemléltetés, elképzeltetés, tájékoztatás végett szóban v. írásban elénk állított formája, állapota. Vmilyen képet ad, nyújt vmiről; vmilyen képet ® fest (vmiről); helytelen, jellemző képet fest, rajzol vmiről; vmilyen képet kap vmiről; vmilyen képet ® mutat. || c. (átvitt értelemben) Az, ami többé-kevésbé pontos fogalmat nyújt vmiről, mintegy tükrözi azt, elénk állítja valóságos ábrázolás nélkül. Gondolkozásának hű képe. Ez már a jövő képe. Tipikus képe ez a lelki zavarnak.
8. (csak birtokos személyraggal) (átvitt értelemben, bizalmas) Vmely keletkezőben levő tárgyi v. elvont dolognak, főleg műnek, alkotásnak az a megjelenési formája, amely már megközelíti végleges alakját; forma. Már kezd kialakulni a dolog képe; van már valami képe a dolognak.
9. (átvitt értelemben) Vkiről, vmiről alkotott emlékkép, szemlélet v. elképzelés. Vmilyen képet nyer, szerez vmiről; ® homályosodik vminek a képe. A szép jövő képe lebeg szeme előtt. Tiszta képet alkot vmiről. Előtte lebegett édes anyja képe. (Arany János) Képedet halk ritmusok ősi habján | hadd viszem csak, szép, kicsi lány, magammal. (József Attila) || a. (átvitt értelemben, ritka) Tünemény, jelenés, látomás. Merő, üres kép. Felriadt Lajos, de a kép nem enyészett. (Arany János)
10. (irodalomtudomány) Olyan szemléltető stilisztikai alakzat, amelyben vminek egy más, de hozzá vmiben hasonló jelenség formáját, tulajdonságát, működését tulajdonítjuk; átvitel (pl. szárnyas idő, a megáradt folyó bömböl). Költői kép; stílusát képek díszítik; képekben beszél. Képei, hasonlatai mint a villamos fény, egész horizontokat világítanak be. (Ambrus Zoltán) Az ifjú Vörösmarty műveinek … a képek zavaros bősége valami romantikus kuszáltságot ad. (Babits Mihály)
11. (film, színház) A drámai cselekménynek egy-egy olyan önálló része, amely a felvonásnál rövidebb, és amely után színváltozás v. időbeli ugrás következik. Színmű két felvonásban, hat képben. Néhol a nézőnek az az impressziója, mintha egy hosszú … történetnek négy színpadi képpé való átdolgozásával volna dolga. (Ambrus Zoltán) || a. (film, színház) Ennek színpadi előadása. Az első kép után érkeztem a színházba.
12. (régies, irodalmi nyelvben) Képviselet (1). Vkinek a képében cselekszik: vkinek a képét viseli: képviseli őt. Királyul hagylak, ha maradsz, képemben. (Arany János) || a. (ritka, régies, irodalmi nyelvben) Vkinek személyét képviselő személy; helyettes. Erre királyné, az udvarra-járókkal [= udvaroncaival] Indul ki a gyepre aranyos hintókkal … Ősz érsek utána, mint képe királynak. (Arany János) || b. Vminek a képében: a) vminek az alakjában. Angyal képében. A napistent bika képében ábrázolták. Ment tompa búja mellett Mely árny képében őt folyvást kisérte. (Vörösmarty Mihály) Majd az édes álom pillangó képében Elvetődött arra tarka köntösében. (Arany János); b) (régies) Vmiként, vmi helyett, gyanánt. Láttál-e már olyan embert, aki megissza a… kerti vinkót Madeira [= Madeira szigetéről való bor] képében? (Jókai Mór)
13. (sport) (rendsz. csak birtokos személyragos formában) <Vmely sportágban> az egymással mérkőző felek v. csoportok játékában az erőknek egy bizonyos időpontban egymáshoz való viszonya; a játék állása, helyzete. A játék, a mérkőzés, a verseny képe.
14. (mértan) Vonalnak, térbeli alakzatnak, idomnak az ábrázoló mértan módszereivel két v. három egymásra merőleges síkra v. hengerre, kúpra szerkesztett vetülete. A tárgy és képe; az idom, a vonal képe.
15. (nyomdászat) A betű képe: a betű (5) törzsén levő tulajdonképpeni betű, a betű rajza, vonalainak együttese.
Szóösszetétel(ek): 1. képállvány; képárus; képcsarnok; képelemzés; képfaragás; képfelvevő; képgyűjtemény; képgyűjtés; képhamisító; képhatás; képimádás; képjel; képkereskedés; képkereskedő; képkivágás; képleírás; képléc; képmagyarázat; képmásoló; képmelléklet; képnagyság; képráma; képsík; képsorozat; képszakértő; képszalon; képtalány; képtárlat; képtávíró; képtávolság; képterem; képtöredék; képügynök; képvásár; képvetítés; 2. ábrándkép; állatkép; állókép; álomkép; arckép; árnykép; címkép; csatakép; csillagkép; csoportkép; divatkép; életkép; élőkép; emlékkép; eszménykép; fakép; fantáziakép; fénykép; gúnykép; hangkép; hangulatkép; helyzetkép; íráskép; jelkép; jellemkép; kabinetkép; kegykép; kórkép; ködkép; körkép; látkép; mellkép; mennyezetkép; mintakép; mozgókép; olajkép; oltárkép; összkép; példakép; pillanatkép; rémkép; szentkép; színkép; színpadkép; szókép; tájkép; találatkép; térkép; torzkép; tükörkép; városkép; vérkép; világkép; zsánerkép.
képecske; képű.
