kerekded
kerekded [e-e-e] melléknév -en, -ebb [ë, e]
1. Nagyjából a körhöz hasonló alakú. Kerekded arc, betű. Mint egy megért boróka, Mely tiszta hóra hullott, … Oly édes egy kerekded | Szeplőcske Lilla mellén. (Csokonai Vitéz Mihály)
2. (mértan, régies) Nagyjából ívszerűen hajló vonalakkal határolt; telt. Kerekded idomok.
3. Nagyjából a gömbhöz v. a gömb felületének egy részéhez hasonló; gömbölyded. Kerekded koponya. Igy busúlt a szép fiatal asszony, Maga ülvén egy kerekded halmon. (Vörösmarty Mihály)
4. Olyan <irodalmi, zenei alkotás v. ennek szerkezete>, amely a befejezettség és arányos teljesség hatását kelti. Kerekded elbeszélés, mű; kerekded szerkezetű színdarab. A jellemrajz művészi, kerekded. (Péterfy Jenő)
kerekdedség.
