1. Olyan <személy, vállalat>, aki, amely vmivel kereskedik, kereskedéssel foglalkozik. Vmely árucikkel kereskedő cég, üzletember.
2. Olyan <közösség>, amelynek tagjai a történelem vmely korában jelentős szerepet játszottak a nemzetközi kereskedelemben, ill. olyan <település>, amelynek lakói közül aránylag sokan éltek kereskedelemből. Kereskedő nép, város.
II. főnév -t, -je [e] (elavulóban) <A magánkereskedelemben> áruk adásvételével hivatásszerűen foglalkozó, önálló üzlettel v. üzleti vállalkozással bíró személy. Iparosok és kereskedők; gazdag kereskedő; házaló kereskedő; a kereskedő elad, vesz, (ki)árusít; a kereskedő kinyitja, bezárja boltját. A kereskedők felvásárolták a készleteket. A kereskedők sokat utaznak. Egy kövér kereskedő megütközve áll meg, abban a hitben, hogy őt szólították meg. (Karinthy Frigyes) Bőröd ne bízd kereskedőre, | ki elád felhőt az egen | s földön telket vesz belőle. (József Attila) || a. (ritka, nem hivatalos) <Az állami kereskedelemben> kereskedelmi alkalmazott, dolgozó.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.