kert
kert [e] főnév -et, -je [ë, e]
1. A teleknek az a rendsz. elkerített része, amely főleg a ház mögött, az utcával ellenkező irányban terül el, s amelyben gyümölcsöt, veteményt termesztenek. Veteményes kert; a kertek alatt v. (ritka) a kertek alján: a falu külső szélén, ahol a kertes telkek végződnek; a kertek alól: a falu széléről; a kertben ás; felásta a kertet. Este a kertben nézem az eget, | a fákat, a lombot | s kérdem magamtól, miért nem érti | gyümölcs a törzset? (Kosztolányi Dezső) Hazatérek nagyokat lépve, | a hallgató kertek alatt. (Radnóti Miklós) || a. Ennek az udvar felé eső nem művelt része, ahol rendsz. széna- és szalmakazlak állnak, v. ahol (pajtában, veremben stb.) terményeket tárolnak. ® Csűrös kert. || b. Virágokkal, olykor bokrokkal és díszfákkal beültetett kisebb-nagyobb terület a ház mellett, gyak. a ház és az utca között. Virágos kert. Virágot szed a kertben. A szoba ablaka a gondosan ápolt kertre néz. Hát a kert hogy van, amelynek Rózsáin szemeim sokszor függének …? (Petőfi Sándor) A bozóttal, farkastejjel, labodával fölvert kertet parkírozzák. (Mikszáth Kálmán)
2. <Fajtát jelölő jelzővel:> díszkert; park. ® Angol kert; francia kert; ® japán v. japáni kert. Egy japán kert költözött hozzánk S az illatot illatok hozzák. (Ady Endre)
3. Vmely község, város belterületéhez közel fekvő, szőlővel, gyümölcsfával beültetett s rendsz. körülkerített terület, amely parcellákra, ill. telkekre oszlik, s azokon a tulajdonosok gyak. lakóházat is építenek. Kiköltözött a kertbe. Kinn lakik a kertben. Melyik kertben van a szőlőd?
4. (átvitt értelemben, régies) Az Isten kertje: temető. || a. (átvitt értelemben, régies) Az Úr kertje: iskola. Ötven esztendeig volt fáradhatlan munkása az Úr kertjének. (Jókai Mór)
5. (népies) Kerítés (1a).
Szólás(ok): (tájszó) a kert felől áll: a) előnyös helyzetben van; b) érezteti a fölényét, fölényeskedik; (tájszó, tréfás) káposztás kertbe néz: kancsalít, kancsít; ld. még kutya, test.
Szóösszetétel(ek): 1. kertfal; kertföld; kerthasználat; kertkapu; kertkerítés; kertkultúra; 2. állatkert; csemetekert; díszkert; édenkert; előkert; függőkert; füvészkert; gyümölcsöskert; gyermekkert; kiskert; konyhakert; paradicsomkert; sírkert; szérűskert; sziklakert; szőlőkert; szőlőskert; télikert; temetőkert; vadkert; vadaskert; várkert.
kertecske.
