kerti
kerti [e] melléknév
1. Kertben található, ott levő <dolog>. Kerti lugas, ösvény, út, vízcsap. Könyökig vájkáltak a kerti földben. (Vas Gereben) Hátul, a kert mélyéből, egy üveges kerti házból … világosság áradt. (Babits Mihály) || a. Kertben haszn. <tárgy>. Kerti asztal, bútor, eszköz, kapa, olló, pad. A fák alatt egy kerti széken | alszik szelíden feleségem. (Kosztolányi Dezső) || b. <Rendsz. a „mezei”-vel v. „erdei”-vel ellentétben:> Kertben élő, tenyésző <állat>. Kerti bogarak, csiga, sármány. || c. Kertben termesztett v. termelt <dolog>. Kerti bor: alföldi szőlőskertekben termelt és rendsz. gyengébb minőségű b.; Kerti növény; kerti vanília ¬; kerti vetemény. A sokféle szárnyas állat, gyümölcs, kerti vetemény itt olcsó. (Mikes Kelemen) Mint ifju repkény kerti fán, | Szilágyi karján csügg a lány. (Vörösmarty Mihály) Még nyílnak a völgyben a kerti virágok. (Petőfi Sándor)
2. Kertben folyó, ott történő <tevékenység, esemény>. Kerti beszélgetés, munka, séta, táncmulatság, ünnepély.
3. Kertben működő <személy>. Kerti munkás.
4. Kertre néző, nyíló <épületrész>. Kerti ablak, lakás, szoba.
Szóösszetétel(ek): kertiernyős; kertilakos; kertipados; kertiszékes.
