késel

Full text search

késel [ë] ige -t, -jen [ë]
1. tárgyas <Verekedés közben> késsel szurkál, vagdal. Részegek késelték egymást a kocsmában. || a. (tárgy nélkül) Késelt is a rabló.
2. tárgyas (ritka) <Fát, faanyagot> késsel v. késsel (3) működő géppel megmunkál.  Édesapám képes lett volna fél óra alatt összeütni egy bölcsőt, de éppen ez hiányzott belőle, … hogy aprólékosan és gondosan gyalulgassa, késelje … a bölcső minden alkatrészét. (Móricz Zsigmond)
Igekötős igék: megkésel.
késelő.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi