kesztyű
kesztyű [e] főnév -t, -je [e] (régies írva: keztyű is)
1. A kéznek az időjárás ellen való védelmére vagy díszként, divatból viselt, a kézre húzható, bőrből v. más anyagból készült ruhadarab. Bélelt kesztyű; egy pár kesztyű; ® egyujjas kesztyű; horgolt, hosszú szárú, kötött, téli, ujjatlan, vastag kesztyű; a kesztyű ujja ¬; kesztyűben jár; kesztyűben fog kezet; kesztyűt hord; kesztyűt húz; lehúzza a kezéről a kesztyűt. Olykor, mikor lehúzzuk téli kesztyűnk | belénk harap a fagy. (Kosztolányi Dezső) Vigyázott, hogy elegánsan fogja kezében a kesztyűjét, s a kurta és vastag sétapálcát. (Babits Mihály) || a. <Meghatározott körülmények között> a kéz védelmére v. erősítésére haszn., a kesztyűhöz hasonlóan kézre húzott eszköz. (műszaki nyelv) Biztonsági kesztyű: nagyfeszültségű áram ütésének elhárítására haszn., szigetelőanyagból készült kesztyűféle burok; ökölvívó kesztyű: bőrből készült, az ökölbe szorított kéz alakjára mintázott, kézre húzható ujjatlan, vastag, erős, ökölvívásra haszn. sporteszköz; bokszkesztyű. Megszorítá szörnyen a bajnok tenyerét, Engedett a keztyű és összelapúla. (Arany János)
2. (régies, tréfás) Kézre való bilincs. Vedd meg – bilincseire mutatva – ezt az egypár kesztyűt. (Vas Gereben) Kérte a csendőrök egyikét, hogy most már hát húzza rá a kesztyűket a kezére; értette alatta a kézbilincseket. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) <Fiúgyermekek nyelvében:> erős szorítás a kéz mutató és középső ujjával másnak a csuklóján. Kesztyűt ad v. szab vkinek; kesztyűt húz vkinek a kezére. Vigyázz, mert olyan kesztyűt kapsz, hogy megemlegeted!
Szólás(ok): (bizalmas) megtanít vkit kesztyűbe dudálni v. (tájszó) fütyülni: rendsz. büntetéssel, veréssel, erélyes eszközökkel rendre, emberségre tanítja, ellátja a baját; kesztyűt dob v. vet vkinek v. vki arcába v. vki lábaihoz v. vki elé: a) párbajra hív ki vkit; b) (átvitt értelemben) éles vitára hív ki vkit; fölveszi a(z odadobott) kesztyűt: elfogadja a kihívást.
Szóösszetétel(ek): 1. kesztyűcsináló; kesztyűgomb; kesztyűgyár; kesztyűgyártás; kesztyűkészítő; kesztyűkötő; kesztyűszövő; kesztyűujj; kesztyűviselés; 2. boxkesztyű; bőrkesztyű; félkesztyű; gumikesztyű; mosdókesztyű; vaskesztyű; vívókesztyű.
