kesztyűs
kesztyűs [e] melléknév és főnév
I. melléknév -en [e] Olyan <személy>, akinek kezén v. olyan <kéz>, amelyen kesztyű van. Kesztyűs pincér, rendőrök; fehér kesztyűs hölgy; kesztyűs kézzel: (átvitt értelemben is) kíméletesen, tapintatosan; kesztyűs kézzel bánik vkivel, vmivel; kesztyűs kézzel nyúl vmihez. Kesztyűs kezében botot tartott. De eszméim nem henye ifjak, Kik élnek, hogy mulassanak, Hogy … keztyűs kézzel Látogatóba járjanak. (Petőfi Sándor) A nagy kaméliacsokrot emelve tartja kicsi, kesztyűs kezében. (Kaffka Margit) Bekötött fejjel, kesztyűs kézzel takarítgatott a szobában. (Krúdy Gyula)
II. főnév -t, -ök, -e [e] Kesztyű készítésével, eladásával foglalkozó személy. Pesten a Párizsi utcában vannak a legjobb kesztyűsök. (Krúdy Gyula)
kesztyűsség.
