készülő
készülő melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <dolog>, amely éppen készül (1), készítés alatt áll. A készülő mű, ruha; a gyárban készülő áruk. Megnéztük a készülő vasutat. Sokáig beszélt a gyorsan készülő új épületről. (Tolnai Lajos) || a. Előkészületben levő. A készülő rendelet. || b. Olyan, aminek bizonyos előjelei tapasztalhatók; rövidesen bekövetkező; várható. A készülő vihar; a kitörni készülő tűzhányó; a feltörni készülő talajvíz.
2. Olyan, aki v. ami vmire, vhova, vmihez v. vhogyan készül (3–4, 6–7). Írni készülő diák; menni készülő vendég; nehéz feladat megoldására készülő munkás; hosszú útra készülő utas; ebédhez készülő család; bálba készülő leány; az ellenünk készülő hadsereg; vizsgára készülő diák; mérnöknek készülő fiú.
II. főnév -t, -je [e]
1. Készülőben van: a) <személy> indulni készül.Éppen készülőben vagyunk; hozzátok akartunk menni. b) <esemény> rövidesen bekövetkezik v. kitör. Vihar van készülőben. Nagy dolgok voltak készülőben. A vész csak készülőben van még. (Petőfi Sándor) c) <dolog> éppen készül (1). Készülőben levő ház.
2. (katonaság, elavult) Felkészülés <menetre, gyakorlatra v. szemlére, ünnepségre>. Csak a készülőre trombitáló tárogatók tudták Ocskayt sátorából előidézni. (Jókai Mór) || a. (katonaság, elavult) Felkészülésre szóló jeladás. Készülőt fuvat. Már a készülőt dobolták. (Jókai Mór)
