kétszeres
kétszeres [kéccërës] melléknév és főnév
I. melléknév -en [e]
1. Két részből, két rétegből álló. Kétszeres burkolat, csomagolás; kétszeresen összehajt vmit.
2. Kétszer annyi, kétszer akkora; dupla. Kétszeres ár, bér, mennyiség, teljesítmény, túlerő. A háborús esztendők kétszeresen számítanak. (Mikszáth Kálmán)
3. Ugyanabban a minőségben kétszer szereplő. Kétszeres bajnok, élüzem, válogatott. || a. Két alkalommal történő, kétszer ismétlődő. Kétszeres csalódás, kudarc, természeti csapás.
4. Kétféle szempontból tekintett, értékelt. Kétszeres öröm; kétszeres gyász ez számomra.
5. (átvitt értelemben, túlzó) Fokozott mértékű, igen nagy. Kétszeres dicsőség; kétszeres erővel; kétszeresen megszenved érte.
II. főnév -t, -e [e]
1. (birtokos személyraggal) Vminek a kétszerese: vminél kétszerte nagyobb érték, mennyiség, nagyság. Az eddigi fogyasztás kétszerese. A tavalyi ár kétszereséért adta el. A norma kétszeresét teljesíti.
2. (mezőgazdaság) Búzának és rozsnak egyenlő v. 1 : 2 arányú keverékéből álló vetés. Learatták a kétszerest. || a. Az ilyen vetés termése. Szalontai fizetésem lenne 300 pfrt [= pengőforint], 60 köböl kétszeres. (Arany János) || b. az ilyen gabonából őrölt liszt. Kétszeresből sült kenyeret.
